Tomka Péter régész díszítésnek tekinti. Az akadémikus "tudomány" képviselőinél azonban kötelező lehet a tévedés, ha a székely írásról van szó.
1. ábra. A budapesti hun jelvény alsó részén négy egyforma jel sorakozik egymás felett; e cikkben arra a kérdésre válaszolunk, hogy hordoznak-e valamilyen jelentést
Bevezető
A Magyar Nemzeti Múzeum a budapesti hun jelvény kiállítására készül. Ehhez a tárgyat korszakba kell sorolni és a funkcióját is meg kell határozni. Ami ez esetben nem könnyű feladat, mert a tárgyról az a vélemény kezd kialakulni, hogy egyedi. (Az újabban felismert két párhuzam - egy szkíta és egy honfoglalás-kori tárgy - párhuzamos volta még nem közismert.) Ezért az a bölcs (ám mindeddig be nem teljesített) döntés született a Múzeumban, hogy egy ismertetőt tesznek mellé, amelyen az összes elhangzó értékelés helyet kap.
De miképpen lehet a budapesti hun jelvény elkeskenyedő alsó részén lévő ék alakú jeleket értékelni? Honnan lehet azt tudni, hogy puszta sorminta gyanánt kerültek-e a helyükre, vagy elolvasható szövegként?
Válaszolhatjuk azt is; hogy ha el lehet olvasni, akkor szöveg; ha nem lehet elolvasni, akkor meg sorminta.
Igen ám, de az általános iskolai tanítónénink (meg az egyetemi professzorunk is) elmulasztotta megmagyarázni e jel jelentését. Ezért - ha nem jeleskedünk az önálló gondolkodás terén - úgy is ítélhetünk, hogy ez nem jel, hanem csak díszítés.
Azaz sokak számára kényelmesebb lehet abból kiindulni, hogy ha fogalmunk sincs, mit jelent ez a "sorminta" - akkor az bizonyára díszítés lehet. Nehezebb lenne fárasztó munkával kideríteni a jel értelmét. Ebből következően egy analfabéta több sormintát találhat a régészeti tárgyakon, mint kellene; de még a régész társadalom is egyetérteni látszik abban, hogy e tárgy jelei csupán díszítő funkciót látnak el. (A tragikomikus helyzetet illusztrálja, hogy egy régész csak névtelenül volt hajlandó kijelenteni, miszerint a a szentgyörgyvölgyi tehénszobron csak díszítés látható, írásjelek nincsenek rajta.
Aki a budapesti hun jelvény alsó részén lévő jel értelmét szeretné tisztázni, az nem nyugodhat bele a csupán látszólagos információhiányba. Az elődök ugyan nem hagytak ránk jelszótárt, amelyben ez a "sorminta" a magyarázatával együtt szerepelne, de a megfejtés ennek ellenére sem reménytelen vállalkozás, mert a világunk tele van felhasználható információkkal. Egy tudományos igényű módszer alkalmazásával el tudjuk kerülni a hibát (egy elolvasható szójel olvasatlanul hagyását és díszítésként való kezelését).
Az olvasó látni fogja, hogy ez a módszer nem különleges, nem is nehéz; ezért az alkalmazása elvárható lenne minden becsületes értelmiségitől. Annál kevésbé érthető, hogy a "szakma" miért nem él vele. Hirtelenjében nem is tudnék semmit felhozni a nyájas olvasó azon lehetséges következtetése ellen, miszerint a szakképzett kutatók e téren tapasztalható bénasága arra utal, hogy a finnugrista hiperkritika légkörében nem akarják, vagy nem merik elolvasni az elolvasható emlékeket; esetleg azok elolvasására a szellemi képességeik korlátozott volta miatt nem is képesek.
A módszer
A budapesti hun jelvény aljának jelsorozata megfelelő alkalmat szolgáltat a módszer bemutatására, amellyel a hasonló kérdések elvileg eldönthetőek.
Az eljárás kezdetén össze kell szednünk a vizsgált "sorminta" párhuzamait. E párhuzamok egy vagy több hegyábrázolásból (a feje tetejére állított latin V betűhöz hasonló alakzatból) állnak.
A véletlen hasonlóság sohasem bizonyított (de a Nemetz Tiborral közösen elvégzett valószínűségszámítással egyszer s mindenkorra megcáfolt) dogmája már nem rettentheti el a kutatót a széles körű összehasonlítástól. Azaz távoli tájak és korok emlékei is figyelembe vehetők, ugyanis a hasonlóság - a valószínűségszámítás eredménye szerint - a genetikus kapcsolat jele.
A párhuzamok összeszedésére sokan képesek; mert csupán könyvtárazással kell eltölteni több-kevesebb időt. Fáradozásunk eredménye egy leltár lehet, amely az alább is látható, vagy hozzájuk hasonló jelek sorából áll. A jelek egy része ligatúra (több jelből alkotott összevonás), amely fontos segítséget jelent a megismerés során.
Ezt követően elemeznünk kell a "sorminták" elemi részeit. Ha például a hun jelvény "sormintája" négy egyforma jelből áll, akkor meg kell keresnünk ennek az elemi (a feje tetejére állított latin V-hez hasonló) jelnek a párhuzamait és a jelentését. Az elemi jeleknek megérthetjük a képi tartalmát (ez például hegyet ábrázol), valamint megtalálhatjuk a jelentését, sőt a hangalakját is a különböző írásrendszerekben. A székely írásban ez az "s" (sarok) jele.
Szükség van a "sorminták" környezetének elemzésére is.
Ha például a párhuzamokban többször is felbukkan egy másik jel, akkor tisztázni kell a jelek összefüggését. Például látni fogjuk, hogy a körbe zárt kereszt alakú " Föld " jel ismételten felbukkan az összegereblyézett párhuzamok mellett, más esetekben pedig valamilyen térbeli világábrázolással találkozunk. Ez arra utal, hogy a teremtett és rendezett világról alkotott elképzelés része ez a "sorminta".
Jelentést hordoz az elemi jel és a "sorminta" kapcsolata is. Azért többszörözték meg az elemi hegyábrázolást, mert ezzel kívánták jelezni, hogy itt minden hegyek legnagyobbikáról, az égbe vezető lépcsőként használható "hegyek hegyéről" van szó.
Meg kell találnunk az így összegereblyézett párhuzamok között feltárható törvényszerű összefüggéseket. Ha ezek rendszert alkotnak, akkor fel kell tárnunk, meg kell fogalmaznunk a rendszer jellemzőit. Ehhez ősvallási, íráselméleti és őstörténeti ismeretekre, a lényeg- és az összefüggések meglátásának képességére lehet szükség. A lehetőségeknek megfelelő szinten meg kell határozni a jel értelmét (jelentését) és olvasatát (hangalakját).
Végül a lehetséges magyarázatok közül ki kell választanunk a legvalószínűbbet. Azt kell jobbnak tartanunk, amelyik a "sorminta" legtöbb összefüggését felhasználja. A jó hipotézis lehetőleg minden adathoz illeszkedő, jól alátámasztott, rendszert alkotó, a jel történetét felvázoló magyarázatot ad.
Ha minden igyekezetünk ellenére sem találtuk meg a "sorminta" jelentését, akkor vagy tényleg sormintáról van szó, vagy mi vagyunk alkalmatlanok a feladatra. Vagyis a módszer segítségével jobban el tudjuk határolni egymástól az analfabétákat és az értelmiségieket. Ellenőrizhetjük azt is, hogy igaza van-e Veres Péternek, amikor azt állítja, hogy a kutatóknak is csak kb. 4 %-a kreatív.
Az elemi jel
A hun jelvény alján négy példányban is látható az ék alakú jel, amely hegyet ábrázol. Hegyre lehet következtetni abból is, hogy gyakran áll rajta fa. Más esetekben a felülnézeti világmodellek sarkain látjuk, ahol a régiek szerint a föld és az ég - a világhegy és az égigérő fa segítségével - érintkezett. Ezért ez a hegy több egyszerű hegyábrázolásnál: maga az égbe vezető út.
2. ábra. A székely rovásírás "s" betűje azonos a hun jelvény alján ismétlődő elemi jellel
Párhuzamok
Az alábbi párhuzamok mindegyike tartalmazza az ék alakú jelet, amely hegyet ábrázol és a székely írás "s" (sarok) jelének felel meg. A különböző jel-előfordulásokban néha egy, néha több ilyen jelet találunk, esetenként további jelekkel ligatúrát, vagy jelmontázst alkotva.
3. ábra. Anaszazi indián tál felülnézeti világmodellje a négy sarkán a "magas sarok" értelmű, lépcsős hegyet ábrázoló ligatúrával; ha az indiánok ősei 40-30 ezer évvel ezelőtt mentek át Szibériából Amerikába, mint ezt az újabb felismerések állítják; akkor ez az adat a vonatkozó ősvallási képzetek és jelrendszerek keletkezésének korát a paleolitikumba helyezi
4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain is megtaláljuk a most elemzett "sormintát"; a szobor a négy sarokoszlop által tartott égboltot szimbolizálja; amiből következően a "sorminta" a sarok szójele volt már a neolitikumban is; a tehénszobor magyar szavakat jelöl (ugyanis a jelentések többszintű rendszerét az eddigi ismereteink alapján csak magyar szavak fedik le pontosan)
5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/85) a négy szent folyó és a négy sarok ábrázolásával (a székely "d" és "s" jelek megfelelőivel)
6. ábra. A Tordos-Vicsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/89) csupán a négy sarok ábrázolásából (a székely "s" megfelelőiből) áll
7. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra ligatúrája (Winn/201) a sarok hegyén álló Tejutat ábrázolja; felső része az égig csapó hullámtaraj rajza, a székely írás "j" (jó "folyó") jelének megfelelője; az égigérő fával azonos "folyó" a sarok hegyén "áll"; a ligatúra "jó sarok" értelmű, ami egyúttal a "Tejúttal azonos Óg király" jelentést is hordozza
8. ábra. A Karanovó kultúra Bulgáriában előkerült pecsétnyomója (Makkay János nyomán); a felülnézeti világmodell az Éden egy forrásból kiinduló szent folyóit és a sarkok hegyét ábrázolja; a folyók rajza a székely "b" vagy "d" betűnek (a pecsétnyomó elforgatásától függően Bél, vagy Du/Dana isten jelképének) felel meg; a sarkok hegyábrázolása a székely "s" betűvel azonosítható
9. ábra. A Karanovó kultúra másik pecsétnyomója Bulgáriából (Makkay János nyomán); a hegyek hegyét, a világoszlopot ábrázolja a székely "s" (sarok) jel megfelelőjével
10. ábra. A sumer SILA "út", TAR "törvény" szójel a hegyen álló világoszlopot ábrázolja; mert ez ama égből a Földre vezető út, amelyiken a királyság és a törvény érkezett; a sumer tar szó (a szóeleji t-sz-s hangváltozás, vagy szóhasadás útján) genetikus kapcsolatban van a magyar sarok szó tövével, a szár "úr" szavunkkal
11. ábra. A sumer NUN "herceg" szójel szintén a hegyen álló világoszlopot ábrázolja (ez utóbbit kettőskereszt, azaz a Tejút képében), mert a hatalom forrása az ég
12. ábra. Hettita "király" szójel (Jensen nyomán); a hegy az Istennel, a teremtett Édent ábrázoló kereszt (az Éden négy szent folyója) pedig a teremtéssel való kapcsolatra utal - azaz a hettita szójel képjelekkel írja le a szakrális uralkodó feladatait: tartania kell a kapcsolatot az Éggel és folytatnia kell a Teremtés munkáját
13. ábra. Szkíta tegezveret Erdélyből, alsó részén három hegyábrázolással
14. ábra. Horezmi érem a "hegyen folyó" ligatúrával; a koronán való szereplése arra utal, hogy mondanivalója (a királyság égi eredetére utalva) alkalmas volt a királyság legitimálására
15. ábra. A szilágysomlyói hun fibula részlete (a fent bemutatott hettita "király" hieroglifa megfelelője) a hegyen álló, eget tartó fa kompozícióval (azaz a kozmikus forgástengely ábrázolásával); a sarok hegye lépcsős; a ligatúra a székely "g" (ég), "f" (Föld) és "d" (Du/Dana) jelek megfelelőiből áll; e jelek szerint a sarok hegyén álló Du/Dana isten köti össze a Földet és az eget
16. ábra. Hun szíjvég egymás fölé tornyosuló hegyekkel (Szeged-Nagyszéksós)
17. ábra. A regölyi hun ezüstcsat részlete; a ligatúra egy "Föld" szójelet és fölötte három hegyet ábrázol; a Föld jel szerepeltetése kozmikus szimbólumra (a teremtett és rendezett Föld középpontjára) utal
18. ábra. Hun szíjvég hegyek sorával (Szeged-Nagyszéksós); itt is megtaláljuk a hegy és a kettőskereszt párosítását, akár fentebb a sumer "herceg" jel esetében; a kilenc hegy az ég (az égbe vezető út) kilenc szintjére utalhat; a szíjvég jelképrendszere a világ forgástengelyét (a világhegyen álló Tejútat) ábrázolja, amiből következtethetünk a hegyet ábrázoló jel "forgástengely" értelmére - ami megfelel a magyar sarok szó egyik jelentésének
19. ábra. Későszarmata-korahun csat a Kárpát-medencéből Botalov nyomán; a csat felülnézeti világmodelljének sarkain a hegyet ábrázoló jelet találjuk - ez megfelel a székely "s" (sarok) jelnek és a magyar sarok szó egyik "a térkép sarka" jelentésének
20. ábra. Ket sámándob középen a Föld jelével - ez a székely írás "f"betűjével azonos - az egymás fölé tornyosuló, a Föld sarkain található hegyek ábrázolásával
21/a. ábra. Tunguz sámánköpeny (Hoppál Mihály nyomán); ama szemléletet képviseli, amely az emberi test szerkezetét a kozmosz szerkezetével (a gerincet a világoszloppal) veti össze
21/b. ábra. A fenti tunguz sámánköpeny hátán lévő jelképek egyike; hegyek egymás fölé helyzetett sorából áll; arra utal, hogy a sámán képes megtenni az eget és a Földet összekötő utat
22. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus-zománcán jelképek sora található; ezek közül a Krisztus mellén lévő sarok-jelkép azonos a hun jelvényen lévő szójellel; arra utal, hogy Krisztus azonos az eget tartómegszemélyesített világoszloppal (az ősvallás fiúistenével)
23. ábra. Egy működő világmodell III. Gyula pápa római villájának hátsó kertjében (középső oszlopa a Tejútnak felel meg, innen kapja vizét az Éden szent folyóira utaló négy csorgó, amelyek vize az óceánba jut); azért található meg e modellben a világhegy és a körbe zárt kereszt megfelelője is, mert a pápa (főpap és uralkodó) hivatali feladata az éggel való kapcsolattartás
24. ábra. Hortobágyi ivókürt rajza a sarok hegyén álló égigérő fáról (Makoldi Sándor nyomán); a sztyeppi kultúrkörre jellemző ábrázolás
25. ábra. Az udvarhelyszéki bokály kettőskereszt alakú fája a lépcsős toronytemplomra (zikkuratra) emlékeztető világhegyen áll (Csupor István kötetéből)
26. ábra. A székely "s" betűnek van "zászlós" változata is, amely a világhegyen álló égigérő fa ábrázolásából egyszerűsödött le a mindennapi használat során
A jel jelentése
A felsorolt példák alapján levonható az a következtetés, hogy az ék alakú jel és ezek sorozata a Föld sarkán elképzelt égig érő hegyet ábrázolja. Ez a jel tehát a sarok jele. Nem díszítés, hanem jelentést hordozó jel.
A fenti párhuzamok ősvallási értelméből következően nyilvánvaló, hogy vagy fogalom-, vagy szójelekről van szó. A különbség annyi, hogy a fogalomjel jelentése többféleképpen is megfogalmazható (erre példa a fenti sumer ékjel, amelyhez eltérő hangalakok tartoznak); míg a szójel csak egyetlen szót jelöl. Valószínű, hogy a legkorábbi jelváltozatok még fogalomjelek voltak, az újabbak pedig már a sarok szót jelölték. A fogalomjeleket és a szójeleket a különböző ábrázolásokon évezredeken keresztül párhuzamosan alkalmazták.
27. ábra. A kínai írás "áldozat a talaj istenének" jele (Karlgren/21) alapján a hun jelvény alján nem díszítés, hanem jelentést hordozó szójel van; ez az "áldozat" jelentés rokonítható azzal, amit a hun jelvényen eddig kikövetkeztethettünk: az isten közelébe igyekvő ember szándékát fejezi ki; e közeledés helye pedig az az égigérő hegy (a sarok hegye), amelyet a képjel ábrázol
28. ábra. Permi pecsétgyűrű a sarok szóval (Szaveljeva nyomán); a szót három jellel írták le: felül van a hegyet ábrázoló sar szójel, alatta az égboltot ábrázoló "o" betű, legalul a "k" betű; mindhárom jel megtalálható a székely írásban (az "s", "o" és "k" jeleként)
29. ábra. Trójai edény Thorma Zsófia rajzai közül; az edény térbeli világmodell, amelyen jelölték a világ négy sarkát (Varga Csaba hívta fel rá a figyelmemet, amiért itt mondok köszönetet)
A jel hangalakja
A székely írás "s" betűje alapján a szó az "s" hanggal kezdődhetett, azaz egy s-sel kezdődő szó jeléből alakult ki az akrofónia során.
A jelnek a világmodelleken és a (világtengellyel azonos) fák alatt betöltött szerepéből következően - a magyar nyelv alapján - csak a sarok szó felel meg a fentieknek. Ugyanis csak a sarok szavunk jelenti egyszerre az asztal/térkép sarkát és az ajtó/ablak sarkát (tehát a forgástengelyt).
A sarok szó első tagja az akkádban "király" jelentésű; a második tagja pedig az Ószövetségben említett Óg király (a görög mitológiában Heraklész "úr Ak") neve. Azaz a jel Heraklész egyik oszlopát ábrázolja, amelyet az ókori szerzők emlegettek.
A jel fentiek alapján feltehető sar hangalakja genetikusan összefügg a sumer tar "törvény"; akkád sar "király", magyar tar, törvény, teremtő és úr; angol sire "úr", valamint orosz cár "uralkodó" szavak kiterjedt családjával.
A szójelek nem jelölik pontosan a szó alakját, ezért - egyéb adat, korabeli szótár hiányában - az eredeti hangalakra csak következtetni lehet.
A fenti permi pecsétgyűrű felirata alapján az is feltehető, hogy az elemi jel eredetileg csupán a sarok szó első szótagját jelölte. A szokatlan szórend párhuzama csak az úristen szavunkban található meg, amely igen régi összetétel lehet (például a szkíta Ojtoszür "Utu sar, Idő úr" esetében is a modernebb változatot találjuk). Ebből következően a sar szóhoz később (a Kr. e. évezredekben) csatlakozott az állandósult jelzős szerkezet második tagja, Óg király neve s ebből alakult ki a magyar sarok szó. Ebből számunkra csak az a fontos, hogy a hun jelvény szójele már ezt a modern alakot (a magyar sarok szót, vagy megfelelőjét) jelölheti.
Összegzés
Az ábrázolási hagyomány kőkori eredetű. A felhasznált jelek és a belőlük következő értelmezések egy határozott ősvallási elképzelést illusztrálnak. Ez az ősvallási mondanivaló Eurázsiában széles körben ismert volt.
Az elemi jel ligatúrákban is előfordul. Az elemi jel hegyet ábrázol, ami az ősvallás korszakában elsősorban a világhegyet jelentette. Az elemi jelek egymás fölötti megismétlése egy lépcsőként használható útra, az égbe vezető legnagyobb hegyre utal.
A jelforma legtöbb párhuzama a hun emlékek között található, ugyanitt kimutatható a jel több ("térkép sarka", "forgástengely", "uralkodó") jelentése is.
A jel jelentésbokra az "égbe vezető út" és az ezzel összefüggő "király" és "törvény" fogalmakat is tartalmazza.
A fenti adatok alapján a hun jelvény(?) alsó részén a "sarok" jelentésű szójel található; amelynek a hangalakja a magyar sarok szóval, annak előzményével lehet azonos.
***
Etruszk múzeum III. Gyula pápa római nyaralójában
***
Régész szakvélemény a szentgyörgyvölgyi tehénszobor olvasatáról
***
A székely írás s (sarok) jele
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71035
***
A kínai \"áldozat a talaj istenének\" jel
***
1. ábra. A budapesti hun jelvény alsó részén négy egyforma jel sorakozik egymás felett; e cikkben arra a kérdésre válaszolunk, hogy hordoznak-e valamilyen jelentést
Bevezető
A Magyar Nemzeti Múzeum a budapesti hun jelvény kiállítására készül. Ehhez a tárgyat korszakba kell sorolni és a funkcióját is meg kell határozni. Ami ez esetben nem könnyű feladat, mert a tárgyról az a vélemény kezd kialakulni, hogy egyedi. (Az újabban felismert két párhuzam - egy szkíta és egy honfoglalás-kori tárgy - párhuzamos volta még nem közismert.) Ezért az a bölcs (ám mindeddig be nem teljesített) döntés született a Múzeumban, hogy egy ismertetőt tesznek mellé, amelyen az összes elhangzó értékelés helyet kap.
De miképpen lehet a budapesti hun jelvény elkeskenyedő alsó részén lévő ék alakú jeleket értékelni? Honnan lehet azt tudni, hogy puszta sorminta gyanánt kerültek-e a helyükre, vagy elolvasható szövegként?
Válaszolhatjuk azt is; hogy ha el lehet olvasni, akkor szöveg; ha nem lehet elolvasni, akkor meg sorminta.
Igen ám, de az általános iskolai tanítónénink (meg az egyetemi professzorunk is) elmulasztotta megmagyarázni e jel jelentését. Ezért - ha nem jeleskedünk az önálló gondolkodás terén - úgy is ítélhetünk, hogy ez nem jel, hanem csak díszítés.
Azaz sokak számára kényelmesebb lehet abból kiindulni, hogy ha fogalmunk sincs, mit jelent ez a "sorminta" - akkor az bizonyára díszítés lehet. Nehezebb lenne fárasztó munkával kideríteni a jel értelmét. Ebből következően egy analfabéta több sormintát találhat a régészeti tárgyakon, mint kellene; de még a régész társadalom is egyetérteni látszik abban, hogy e tárgy jelei csupán díszítő funkciót látnak el. (A tragikomikus helyzetet illusztrálja, hogy egy régész csak névtelenül volt hajlandó kijelenteni, miszerint a a szentgyörgyvölgyi tehénszobron csak díszítés látható, írásjelek nincsenek rajta.
Aki a budapesti hun jelvény alsó részén lévő jel értelmét szeretné tisztázni, az nem nyugodhat bele a csupán látszólagos információhiányba. Az elődök ugyan nem hagytak ránk jelszótárt, amelyben ez a "sorminta" a magyarázatával együtt szerepelne, de a megfejtés ennek ellenére sem reménytelen vállalkozás, mert a világunk tele van felhasználható információkkal. Egy tudományos igényű módszer alkalmazásával el tudjuk kerülni a hibát (egy elolvasható szójel olvasatlanul hagyását és díszítésként való kezelését).
Az olvasó látni fogja, hogy ez a módszer nem különleges, nem is nehéz; ezért az alkalmazása elvárható lenne minden becsületes értelmiségitől. Annál kevésbé érthető, hogy a "szakma" miért nem él vele. Hirtelenjében nem is tudnék semmit felhozni a nyájas olvasó azon lehetséges következtetése ellen, miszerint a szakképzett kutatók e téren tapasztalható bénasága arra utal, hogy a finnugrista hiperkritika légkörében nem akarják, vagy nem merik elolvasni az elolvasható emlékeket; esetleg azok elolvasására a szellemi képességeik korlátozott volta miatt nem is képesek.
Aki a budapesti hun jelvény alsó részén lévő jel értelmét szeretné tisztázni, az nem nyugodhat bele a csupán látszólagos információhiányba. Az elődök ugyan nem hagytak ránk jelszótárt, amelyben ez a "sorminta" a magyarázatával együtt szerepelne, de a megfejtés ennek ellenére sem reménytelen vállalkozás, mert a világunk tele van felhasználható információkkal. Egy tudományos igényű módszer alkalmazásával el tudjuk kerülni a hibát (egy elolvasható szójel olvasatlanul hagyását és díszítésként való kezelését).
Az olvasó látni fogja, hogy ez a módszer nem különleges, nem is nehéz; ezért az alkalmazása elvárható lenne minden becsületes értelmiségitől. Annál kevésbé érthető, hogy a "szakma" miért nem él vele. Hirtelenjében nem is tudnék semmit felhozni a nyájas olvasó azon lehetséges következtetése ellen, miszerint a szakképzett kutatók e téren tapasztalható bénasága arra utal, hogy a finnugrista hiperkritika légkörében nem akarják, vagy nem merik elolvasni az elolvasható emlékeket; esetleg azok elolvasására a szellemi képességeik korlátozott volta miatt nem is képesek.
A budapesti hun jelvény aljának jelsorozata megfelelő alkalmat szolgáltat a módszer bemutatására, amellyel a hasonló kérdések elvileg eldönthetőek.
Az eljárás kezdetén össze kell szednünk a vizsgált "sorminta" párhuzamait. E párhuzamok egy vagy több hegyábrázolásból (a feje tetejére állított latin V betűhöz hasonló alakzatból) állnak.
A véletlen hasonlóság sohasem bizonyított (de a Nemetz Tiborral közösen elvégzett valószínűségszámítással egyszer s mindenkorra megcáfolt) dogmája már nem rettentheti el a kutatót a széles körű összehasonlítástól. Azaz távoli tájak és korok emlékei is figyelembe vehetők, ugyanis a hasonlóság - a valószínűségszámítás eredménye szerint - a genetikus kapcsolat jele.
Az eljárás kezdetén össze kell szednünk a vizsgált "sorminta" párhuzamait. E párhuzamok egy vagy több hegyábrázolásból (a feje tetejére állított latin V betűhöz hasonló alakzatból) állnak.
A véletlen hasonlóság sohasem bizonyított (de a Nemetz Tiborral közösen elvégzett valószínűségszámítással egyszer s mindenkorra megcáfolt) dogmája már nem rettentheti el a kutatót a széles körű összehasonlítástól. Azaz távoli tájak és korok emlékei is figyelembe vehetők, ugyanis a hasonlóság - a valószínűségszámítás eredménye szerint - a genetikus kapcsolat jele.
A párhuzamok összeszedésére sokan képesek; mert csupán könyvtárazással kell eltölteni több-kevesebb időt. Fáradozásunk eredménye egy leltár lehet, amely az alább is látható, vagy hozzájuk hasonló jelek sorából áll. A jelek egy része ligatúra (több jelből alkotott összevonás), amely fontos segítséget jelent a megismerés során.
Ezt követően elemeznünk kell a "sorminták" elemi részeit. Ha például a hun jelvény "sormintája" négy egyforma jelből áll, akkor meg kell keresnünk ennek az elemi (a feje tetejére állított latin V-hez hasonló) jelnek a párhuzamait és a jelentését. Az elemi jeleknek megérthetjük a képi tartalmát (ez például hegyet ábrázol), valamint megtalálhatjuk a jelentését, sőt a hangalakját is a különböző írásrendszerekben. A székely írásban ez az "s" (sarok) jele.
Szükség van a "sorminták" környezetének elemzésére is.
Ha például a párhuzamokban többször is felbukkan egy másik jel, akkor tisztázni kell a jelek összefüggését. Például látni fogjuk, hogy a körbe zárt kereszt alakú " Föld " jel ismételten felbukkan az összegereblyézett párhuzamok mellett, más esetekben pedig valamilyen térbeli világábrázolással találkozunk. Ez arra utal, hogy a teremtett és rendezett világról alkotott elképzelés része ez a "sorminta".
Jelentést hordoz az elemi jel és a "sorminta" kapcsolata is. Azért többszörözték meg az elemi hegyábrázolást, mert ezzel kívánták jelezni, hogy itt minden hegyek legnagyobbikáról, az égbe vezető lépcsőként használható "hegyek hegyéről" van szó.
Meg kell találnunk az így összegereblyézett párhuzamok között feltárható törvényszerű összefüggéseket. Ha ezek rendszert alkotnak, akkor fel kell tárnunk, meg kell fogalmaznunk a rendszer jellemzőit. Ehhez ősvallási, íráselméleti és őstörténeti ismeretekre, a lényeg- és az összefüggések meglátásának képességére lehet szükség. A lehetőségeknek megfelelő szinten meg kell határozni a jel értelmét (jelentését) és olvasatát (hangalakját).
Végül a lehetséges magyarázatok közül ki kell választanunk a legvalószínűbbet. Azt kell jobbnak tartanunk, amelyik a "sorminta" legtöbb összefüggését felhasználja. A jó hipotézis lehetőleg minden adathoz illeszkedő, jól alátámasztott, rendszert alkotó, a jel történetét felvázoló magyarázatot ad.
Ha minden igyekezetünk ellenére sem találtuk meg a "sorminta" jelentését, akkor vagy tényleg sormintáról van szó, vagy mi vagyunk alkalmatlanok a feladatra. Vagyis a módszer segítségével jobban el tudjuk határolni egymástól az analfabétákat és az értelmiségieket. Ellenőrizhetjük azt is, hogy igaza van-e Veres Péternek, amikor azt állítja, hogy a kutatóknak is csak kb. 4 %-a kreatív.
Az elemi jel
A hun jelvény alján négy példányban is látható az ék alakú jel, amely hegyet ábrázol. Hegyre lehet következtetni abból is, hogy gyakran áll rajta fa. Más esetekben a felülnézeti világmodellek sarkain látjuk, ahol a régiek szerint a föld és az ég - a világhegy és az égigérő fa segítségével - érintkezett. Ezért ez a hegy több egyszerű hegyábrázolásnál: maga az égbe vezető út.
A hun jelvény alján négy példányban is látható az ék alakú jel, amely hegyet ábrázol. Hegyre lehet következtetni abból is, hogy gyakran áll rajta fa. Más esetekben a felülnézeti világmodellek sarkain látjuk, ahol a régiek szerint a föld és az ég - a világhegy és az égigérő fa segítségével - érintkezett. Ezért ez a hegy több egyszerű hegyábrázolásnál: maga az égbe vezető út.
2. ábra. A székely rovásírás "s" betűje azonos a hun jelvény alján ismétlődő elemi jellel
Párhuzamok
Az alábbi párhuzamok mindegyike tartalmazza az ék alakú jelet, amely hegyet ábrázol és a székely írás "s" (sarok) jelének felel meg. A különböző jel-előfordulásokban néha egy, néha több ilyen jelet találunk, esetenként további jelekkel ligatúrát, vagy jelmontázst alkotva.
Az alábbi párhuzamok mindegyike tartalmazza az ék alakú jelet, amely hegyet ábrázol és a székely írás "s" (sarok) jelének felel meg. A különböző jel-előfordulásokban néha egy, néha több ilyen jelet találunk, esetenként további jelekkel ligatúrát, vagy jelmontázst alkotva.
3. ábra. Anaszazi indián tál felülnézeti világmodellje a négy sarkán a "magas sarok" értelmű, lépcsős hegyet ábrázoló ligatúrával; ha az indiánok ősei 40-30 ezer évvel ezelőtt mentek át Szibériából Amerikába, mint ezt az újabb felismerések állítják; akkor ez az adat a vonatkozó ősvallási képzetek és jelrendszerek keletkezésének korát a paleolitikumba helyezi
4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain is megtaláljuk a most elemzett "sormintát"; a szobor a négy sarokoszlop által tartott égboltot szimbolizálja; amiből következően a "sorminta" a sarok szójele volt már a neolitikumban is; a tehénszobor magyar szavakat jelöl (ugyanis a jelentések többszintű rendszerét az eddigi ismereteink alapján csak magyar szavak fedik le pontosan)
5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/85) a négy szent folyó és a négy sarok ábrázolásával (a székely "d" és "s" jelek megfelelőivel)
6. ábra. A Tordos-Vicsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/89) csupán a négy sarok ábrázolásából (a székely "s" megfelelőiből) áll
7. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra ligatúrája (Winn/201) a sarok hegyén álló Tejutat ábrázolja; felső része az égig csapó hullámtaraj rajza, a székely írás "j" (jó "folyó") jelének megfelelője; az égigérő fával azonos "folyó" a sarok hegyén "áll"; a ligatúra "jó sarok" értelmű, ami egyúttal a "Tejúttal azonos Óg király" jelentést is hordozza
5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/85) a négy szent folyó és a négy sarok ábrázolásával (a székely "d" és "s" jelek megfelelőivel)
6. ábra. A Tordos-Vicsa kultúra felülnézeti világmodellje (Winn/89) csupán a négy sarok ábrázolásából (a székely "s" megfelelőiből) áll
7. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra ligatúrája (Winn/201) a sarok hegyén álló Tejutat ábrázolja; felső része az égig csapó hullámtaraj rajza, a székely írás "j" (jó "folyó") jelének megfelelője; az égigérő fával azonos "folyó" a sarok hegyén "áll"; a ligatúra "jó sarok" értelmű, ami egyúttal a "Tejúttal azonos Óg király" jelentést is hordozza
8. ábra. A Karanovó kultúra Bulgáriában előkerült pecsétnyomója (Makkay János nyomán); a felülnézeti világmodell az Éden egy forrásból kiinduló szent folyóit és a sarkok hegyét ábrázolja; a folyók rajza a székely "b" vagy "d" betűnek (a pecsétnyomó elforgatásától függően Bél, vagy Du/Dana isten jelképének) felel meg; a sarkok hegyábrázolása a székely "s" betűvel azonosítható
9. ábra. A Karanovó kultúra másik pecsétnyomója Bulgáriából (Makkay János nyomán); a hegyek hegyét, a világoszlopot ábrázolja a székely "s" (sarok) jel megfelelőjével
10. ábra. A sumer SILA "út", TAR "törvény" szójel a hegyen álló világoszlopot ábrázolja; mert ez ama égből a Földre vezető út, amelyiken a királyság és a törvény érkezett; a sumer tar szó (a szóeleji t-sz-s hangváltozás, vagy szóhasadás útján) genetikus kapcsolatban van a magyar sarok szó tövével, a szár "úr" szavunkkal
11. ábra. A sumer NUN "herceg" szójel szintén a hegyen álló világoszlopot ábrázolja (ez utóbbit kettőskereszt, azaz a Tejút képében), mert a hatalom forrása az ég
12. ábra. Hettita "király" szójel (Jensen nyomán); a hegy az Istennel, a teremtett Édent ábrázoló kereszt (az Éden négy szent folyója) pedig a teremtéssel való kapcsolatra utal - azaz a hettita szójel képjelekkel írja le a szakrális uralkodó feladatait: tartania kell a kapcsolatot az Éggel és folytatnia kell a Teremtés munkáját
13. ábra. Szkíta tegezveret Erdélyből, alsó részén három hegyábrázolással
14. ábra. Horezmi érem a "hegyen folyó" ligatúrával; a koronán való szereplése arra utal, hogy mondanivalója (a királyság égi eredetére utalva) alkalmas volt a királyság legitimálására
13. ábra. Szkíta tegezveret Erdélyből, alsó részén három hegyábrázolással
14. ábra. Horezmi érem a "hegyen folyó" ligatúrával; a koronán való szereplése arra utal, hogy mondanivalója (a királyság égi eredetére utalva) alkalmas volt a királyság legitimálására
15. ábra. A szilágysomlyói hun fibula részlete (a fent bemutatott hettita "király" hieroglifa megfelelője) a hegyen álló, eget tartó fa kompozícióval (azaz a kozmikus forgástengely ábrázolásával); a sarok hegye lépcsős; a ligatúra a székely "g" (ég), "f" (Föld) és "d" (Du/Dana) jelek megfelelőiből áll; e jelek szerint a sarok hegyén álló Du/Dana isten köti össze a Földet és az eget
16. ábra. Hun szíjvég egymás fölé tornyosuló hegyekkel (Szeged-Nagyszéksós)
17. ábra. A regölyi hun ezüstcsat részlete; a ligatúra egy "Föld" szójelet és fölötte három hegyet ábrázol; a Föld jel szerepeltetése kozmikus szimbólumra (a teremtett és rendezett Föld középpontjára) utal
18. ábra. Hun szíjvég hegyek sorával (Szeged-Nagyszéksós); itt is megtaláljuk a hegy és a kettőskereszt párosítását, akár fentebb a sumer "herceg" jel esetében; a kilenc hegy az ég (az égbe vezető út) kilenc szintjére utalhat; a szíjvég jelképrendszere a világ forgástengelyét (a világhegyen álló Tejútat) ábrázolja, amiből következtethetünk a hegyet ábrázoló jel "forgástengely" értelmére - ami megfelel a magyar sarok szó egyik jelentésének
19. ábra. Későszarmata-korahun csat a Kárpát-medencéből Botalov nyomán; a csat felülnézeti világmodelljének sarkain a hegyet ábrázoló jelet találjuk - ez megfelel a székely "s" (sarok) jelnek és a magyar sarok szó egyik "a térkép sarka" jelentésének
19. ábra. Későszarmata-korahun csat a Kárpát-medencéből Botalov nyomán; a csat felülnézeti világmodelljének sarkain a hegyet ábrázoló jelet találjuk - ez megfelel a székely "s" (sarok) jelnek és a magyar sarok szó egyik "a térkép sarka" jelentésének
20. ábra. Ket sámándob középen a Föld jelével - ez a székely írás "f"betűjével azonos - az egymás fölé tornyosuló, a Föld sarkain található hegyek ábrázolásával
21/a. ábra. Tunguz sámánköpeny (Hoppál Mihály nyomán); ama szemléletet képviseli, amely az emberi test szerkezetét a kozmosz szerkezetével (a gerincet a világoszloppal) veti össze
21/b. ábra. A fenti tunguz sámánköpeny hátán lévő jelképek egyike; hegyek egymás fölé helyzetett sorából áll; arra utal, hogy a sámán képes megtenni az eget és a Földet összekötő utat
22. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus-zománcán jelképek sora található; ezek közül a Krisztus mellén lévő sarok-jelkép azonos a hun jelvényen lévő szójellel; arra utal, hogy Krisztus azonos az eget tartómegszemélyesített világoszloppal (az ősvallás fiúistenével)
21/a. ábra. Tunguz sámánköpeny (Hoppál Mihály nyomán); ama szemléletet képviseli, amely az emberi test szerkezetét a kozmosz szerkezetével (a gerincet a világoszloppal) veti össze
21/b. ábra. A fenti tunguz sámánköpeny hátán lévő jelképek egyike; hegyek egymás fölé helyzetett sorából áll; arra utal, hogy a sámán képes megtenni az eget és a Földet összekötő utat
22. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus-zománcán jelképek sora található; ezek közül a Krisztus mellén lévő sarok-jelkép azonos a hun jelvényen lévő szójellel; arra utal, hogy Krisztus azonos az eget tartómegszemélyesített világoszloppal (az ősvallás fiúistenével)
23. ábra. Egy működő világmodell III. Gyula pápa római villájának hátsó kertjében (középső oszlopa a Tejútnak felel meg, innen kapja vizét az Éden szent folyóira utaló négy csorgó, amelyek vize az óceánba jut); azért található meg e modellben a világhegy és a körbe zárt kereszt megfelelője is, mert a pápa (főpap és uralkodó) hivatali feladata az éggel való kapcsolattartás
24. ábra. Hortobágyi ivókürt rajza a sarok hegyén álló égigérő fáról (Makoldi Sándor nyomán); a sztyeppi kultúrkörre jellemző ábrázolás
25. ábra. Az udvarhelyszéki bokály kettőskereszt alakú fája a lépcsős toronytemplomra (zikkuratra) emlékeztető világhegyen áll (Csupor István kötetéből)
26. ábra. A székely "s" betűnek van "zászlós" változata is, amely a világhegyen álló égigérő fa ábrázolásából egyszerűsödött le a mindennapi használat során
A jel jelentése
A felsorolt példák alapján levonható az a következtetés, hogy az ék alakú jel és ezek sorozata a Föld sarkán elképzelt égig érő hegyet ábrázolja. Ez a jel tehát a sarok jele. Nem díszítés, hanem jelentést hordozó jel.
A fenti párhuzamok ősvallási értelméből következően nyilvánvaló, hogy vagy fogalom-, vagy szójelekről van szó. A különbség annyi, hogy a fogalomjel jelentése többféleképpen is megfogalmazható (erre példa a fenti sumer ékjel, amelyhez eltérő hangalakok tartoznak); míg a szójel csak egyetlen szót jelöl. Valószínű, hogy a legkorábbi jelváltozatok még fogalomjelek voltak, az újabbak pedig már a sarok szót jelölték. A fogalomjeleket és a szójeleket a különböző ábrázolásokon évezredeken keresztül párhuzamosan alkalmazták.
A fenti párhuzamok ősvallási értelméből következően nyilvánvaló, hogy vagy fogalom-, vagy szójelekről van szó. A különbség annyi, hogy a fogalomjel jelentése többféleképpen is megfogalmazható (erre példa a fenti sumer ékjel, amelyhez eltérő hangalakok tartoznak); míg a szójel csak egyetlen szót jelöl. Valószínű, hogy a legkorábbi jelváltozatok még fogalomjelek voltak, az újabbak pedig már a sarok szót jelölték. A fogalomjeleket és a szójeleket a különböző ábrázolásokon évezredeken keresztül párhuzamosan alkalmazták.
27. ábra. A kínai írás "áldozat a talaj istenének" jele (Karlgren/21) alapján a hun jelvény alján nem díszítés, hanem jelentést hordozó szójel van; ez az "áldozat" jelentés rokonítható azzal, amit a hun jelvényen eddig kikövetkeztethettünk: az isten közelébe igyekvő ember szándékát fejezi ki; e közeledés helye pedig az az égigérő hegy (a sarok hegye), amelyet a képjel ábrázol
28. ábra. Permi pecsétgyűrű a sarok szóval (Szaveljeva nyomán); a szót három jellel írták le: felül van a hegyet ábrázoló sar szójel, alatta az égboltot ábrázoló "o" betű, legalul a "k" betű; mindhárom jel megtalálható a székely írásban (az "s", "o" és "k" jeleként)
28. ábra. Permi pecsétgyűrű a sarok szóval (Szaveljeva nyomán); a szót három jellel írták le: felül van a hegyet ábrázoló sar szójel, alatta az égboltot ábrázoló "o" betű, legalul a "k" betű; mindhárom jel megtalálható a székely írásban (az "s", "o" és "k" jeleként)
29. ábra. Trójai edény Thorma Zsófia rajzai közül; az edény térbeli világmodell, amelyen jelölték a világ négy sarkát (Varga Csaba hívta fel rá a figyelmemet, amiért itt mondok köszönetet)
A jel hangalakja
A székely írás "s" betűje alapján a szó az "s" hanggal kezdődhetett, azaz egy s-sel kezdődő szó jeléből alakult ki az akrofónia során.
A jelnek a világmodelleken és a (világtengellyel azonos) fák alatt betöltött szerepéből következően - a magyar nyelv alapján - csak a sarok szó felel meg a fentieknek. Ugyanis csak a sarok szavunk jelenti egyszerre az asztal/térkép sarkát és az ajtó/ablak sarkát (tehát a forgástengelyt).
A sarok szó első tagja az akkádban "király" jelentésű; a második tagja pedig az Ószövetségben említett Óg király (a görög mitológiában Heraklész "úr Ak") neve. Azaz a jel Heraklész egyik oszlopát ábrázolja, amelyet az ókori szerzők emlegettek.
A jel fentiek alapján feltehető sar hangalakja genetikusan összefügg a sumer tar "törvény"; akkád sar "király", magyar tar, törvény, teremtő és úr; angol sire "úr", valamint orosz cár "uralkodó" szavak kiterjedt családjával.
A szójelek nem jelölik pontosan a szó alakját, ezért - egyéb adat, korabeli szótár hiányában - az eredeti hangalakra csak következtetni lehet.
A fenti permi pecsétgyűrű felirata alapján az is feltehető, hogy az elemi jel eredetileg csupán a sarok szó első szótagját jelölte. A szokatlan szórend párhuzama csak az úristen szavunkban található meg, amely igen régi összetétel lehet (például a szkíta Ojtoszür "Utu sar, Idő úr" esetében is a modernebb változatot találjuk). Ebből következően a sar szóhoz később (a Kr. e. évezredekben) csatlakozott az állandósult jelzős szerkezet második tagja, Óg király neve s ebből alakult ki a magyar sarok szó. Ebből számunkra csak az a fontos, hogy a hun jelvény szójele már ezt a modern alakot (a magyar sarok szót, vagy megfelelőjét) jelölheti.
A jelnek a világmodelleken és a (világtengellyel azonos) fák alatt betöltött szerepéből következően - a magyar nyelv alapján - csak a sarok szó felel meg a fentieknek. Ugyanis csak a sarok szavunk jelenti egyszerre az asztal/térkép sarkát és az ajtó/ablak sarkát (tehát a forgástengelyt).
A sarok szó első tagja az akkádban "király" jelentésű; a második tagja pedig az Ószövetségben említett Óg király (a görög mitológiában Heraklész "úr Ak") neve. Azaz a jel Heraklész egyik oszlopát ábrázolja, amelyet az ókori szerzők emlegettek.
A jel fentiek alapján feltehető sar hangalakja genetikusan összefügg a sumer tar "törvény"; akkád sar "király", magyar tar, törvény, teremtő és úr; angol sire "úr", valamint orosz cár "uralkodó" szavak kiterjedt családjával.
A szójelek nem jelölik pontosan a szó alakját, ezért - egyéb adat, korabeli szótár hiányában - az eredeti hangalakra csak következtetni lehet.
A fenti permi pecsétgyűrű felirata alapján az is feltehető, hogy az elemi jel eredetileg csupán a sarok szó első szótagját jelölte. A szokatlan szórend párhuzama csak az úristen szavunkban található meg, amely igen régi összetétel lehet (például a szkíta Ojtoszür "Utu sar, Idő úr" esetében is a modernebb változatot találjuk). Ebből következően a sar szóhoz később (a Kr. e. évezredekben) csatlakozott az állandósult jelzős szerkezet második tagja, Óg király neve s ebből alakult ki a magyar sarok szó. Ebből számunkra csak az a fontos, hogy a hun jelvény szójele már ezt a modern alakot (a magyar sarok szót, vagy megfelelőjét) jelölheti.
Összegzés
Az ábrázolási hagyomány kőkori eredetű. A felhasznált jelek és a belőlük következő értelmezések egy határozott ősvallási elképzelést illusztrálnak. Ez az ősvallási mondanivaló Eurázsiában széles körben ismert volt.
Az elemi jel ligatúrákban is előfordul. Az elemi jel hegyet ábrázol, ami az ősvallás korszakában elsősorban a világhegyet jelentette. Az elemi jelek egymás fölötti megismétlése egy lépcsőként használható útra, az égbe vezető legnagyobb hegyre utal.
A jelforma legtöbb párhuzama a hun emlékek között található, ugyanitt kimutatható a jel több ("térkép sarka", "forgástengely", "uralkodó") jelentése is.
A jel jelentésbokra az "égbe vezető út" és az ezzel összefüggő "király" és "törvény" fogalmakat is tartalmazza.
A fenti adatok alapján a hun jelvény(?) alsó részén a "sarok" jelentésű szójel található; amelynek a hangalakja a magyar sarok szóval, annak előzményével lehet azonos.
***
Etruszk múzeum III. Gyula pápa római nyaralójában
***
Régész szakvélemény a szentgyörgyvölgyi tehénszobor olvasatáról
***
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71035
***
A székely írás s (sarok) jele
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71035
***
A kínai \"áldozat a talaj istenének\" jel
***
